Régen blogoltam közéletről, tehát pótoljunk.

Választás, Fidesz győzelem: Persze, jó ez, csak olyan, mintha a karácsonyi ajándékodat augusztusban kapnád meg. Kis családommal a 2002-es választások előtt vettünk egy kölyökpezsgőt (csak, hogy én is koccinthassak) és átkötöttük nemzeti szalaggal, hogy ha a Fidesz győz megisszuk. Nos, erről aznap este lemaradtunk, de eltettük a bárszekrény végébe. Most a második forduló után, Orbán beszédét hallgatva kortyolgattuk az egyébként 2003-ban lejárt pezsgőt. Hiába, az adott szó kötelez. Nagyon jó íze volt így is, szerintem már némi alkoholtartalommal is rendelkezett...

Választás, Jobbik vereség: Mondtál valamit?

Vona, gárdamellény, eskütétel: Nagyon helyes, a gárdát abszolút jogsértő módon tiltotta be az előző rezsim. Ezt vizsgálják újra, vagy hírdessük ki a diktatúrát és hagyjuk a jogokat a francba. A demokrácia úgyis csak papíron működik. Lendvai Ildikó pedig ne ezen karattyoljon, hanem legyen esze és ha már nem húzta meg magát valami távoli szigeten, legalább kussoljon. Gyakorolhatja, mert a fegyházban ezzel a modorral csak mindekit magára fog haragítani. A Jobbikot pedig tessék elviselni, a nép akarata, bizalma szerint ott kell lenniük és igen, sajnos az a dolguk, hogy az ilyen Ildikó-félék valagát rugdossák.

Jobbikos szónoklatok:  Összességében csak így tovább! Zagyva Gyula beszólásán sokan felháborodtak, de hát kérem ez van, tessék ezt is megszokni. Persze a sok nyakkendősnek újdonság az, hogy valaki rájuk ordít, ha körmondatokban elterelve a szót próbálnak az emberből hülyét csinálni. Tessék megnézni az ukrán parlamentet, ott rendszeresen tömegverekedés is van.

Kettős állampolgárság megadása: Nos, büszkék lehetünk, erre tényleg csak 20 évet kellett várni.

Vona ellógja a szavazást: A pártelnök azt mondta, a rossz kommunikáció az oka annak, hogy kihagyta a szavazást. Nos, ez már suliban is lejárt szöveg, gondosan be is vésik a gangeszt a naplóba, ha eljátszok egy ilyen "félreértettem a tanárurat" beszólást. Bár az őszinteség szép volt az elnök úr részéről, legközelebb tessék odafigyelni.

Kerüljék a gyerekek a Twilightot: Az Amerikai Könyvtárszövetség (ALA) tiltólistáján az ötödik helyet folgalja el a mű. A vámpírokról és kamaszkori szerelemről szőtt Alkonyat-regényeket főként szexuális tartalmuk és természetfölötti szereplőik miatt kifogásolta az ALA.

Amerikai Könyvtárszövetség? Ez jó vicc...

Szóval kedves ALA! Tessék nekem megmutatni, hogy pontosan hol van szexuális tartalom az Alkonyatban? A mű annyira visszafogott, hogy megkockáztatom, a "szex" szó el sem hangzik benne. Persze vannak olyan gyökerek, akiknek már jojózik a szemük, ha egy fiatal lány és egy fiú nem feltétlenül tart egymástól 20 méter távolságot. Na ezektől a falra mászom. Természetfölötti szereplők? Akkor Batman is gáz? Sőt, Pallasz Athéné, Akhilleusz, Aphroditae, Hektor? Vagy Homérosz is a tiltólistán van?

1. 1. Tessék örülni, hogy a gyerekek egyáltalán leülnek olvasni.
2.  
3. 2. Az Alkonyatból szinte tanulni lehet, nekem legalább is sokmindenre felhívta a  figyelmemet és sokmindent értettem meg rajta keresztül a szerelemről.
4.  
5. 3. Ami az Alkonyatban van, az nem "kamaszkori szerelem". (Ezt a kifejezést is mennyire utálom...)
6.  
7. 4. Tessék megmondani nekem, hogy mi a kivetnivaló abban, ha egy fiú és egy lány első szerelméből egy életre szóló kapcsolat, kemény próbatételek sora, később házasság és a megérdemelt boldogság lesz? Bárcsak ez lenne az átlag.
8.  
9. 5. Talán ti tiltanátok, de én mindenképpen ajánlanám ezt a könyvet a kamasz korosztálynak. Tessék leülni, elolvasni és elgondolkodni rajta. Ha nekem lenne egy 15-17 éves gyerekem, igencsak sanszos, hogy megkapná mondjuk a szülinapjára. 

Az Alkonyatról bővebben itt.

Nos, mondhatnánk igen.

Néhány héttel ezelőtt került fel a netre az a videó, amit egy Apache-helikopter (Bushmaster-2-6) kamerája rögzített.

A felvétel Bagdadban készült, rajta pedig az látható, ahogy nemes egyszerűséggel a pilóták halomra gyilkolnak fegyvertlen civileket, köztük a Reuters munkatársait is.

A videó bejárta az egész világot és méltán váltott ki óriási felháborodást.

Alapvetően katonapárti vagyok, ezért is tölt el különös szomorúsággal, hogy a világ egyik legmodernebb, legprofibb hadserege bizonythatóan háborús bűnt követ el. Mert azon túl, hogy ártatlanok haltak meg, ez a hihetetlen bűn a pilótákon túl nemcsak a Tengerészgyalogságra és az Amerikai hadseregre vetül ki, hanem minden katonát érint, az ilyen mocskot rendkívül nehéz levakarni az egyenruháról. Talán nem is lehet. Csak elfedni.

A videón nincs is mit kommentálni, a pilóták tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy civileket lőnek. Sajnos agyament gyilkológépekből minden hadseregre jut, maximum nem kerülnek olyan helyzetbe (hála Istennek) , hogy "kibontakozhassanak".

Bízom abban, hogy a U.S. Army mindent megtesz az ügy kivizsgálásáért és a gyilkosoknak az igazságszolgáltatás előtt kell majd felelniük tettükért.

Azonban már régóta terveztem, hogy írok erről a témáról egy pár sort.

Valóban, ha valaki lát egy ilyen videót, általában az első reakció a "faszkalap katonák" netán tájékozottabbaknak a "seggfej amerikaiak"

De mi is zajlik odaát?

Az iraki háború nem egy hagyományos értelemben vett háború. Ugyanis nincs két egyenruha, nincs két szembenálló reguláris erő. Az amerikaiknak az egyik legnehezebb helyzettel, a gerillaharccal kell szembenézniük.

Az ellenség civilként jelenik meg előttük és csak egy végzetes pillanatra fedi fel valódi kilétét.

El lehet képzelni milyen lehet ott "békefenntartó" katonának lenni, ahol az utcán mindenki potenciális ellenség.

A távirányítású robbanószereket rendszerint mobiltelefonnal szokták működésbe hozni. Elhihetjük, hogy ha már a második barátunkat szakította szét egy ilyen gépezet, előbb- utóbb mindenki gyanús lesz, aki telefonál a közelünkben.

Nem egyszer fordul elő az öngyilkos merénylet, ami úgy zajlik, hogy a merénylő besétál, vagy ha kevés az idő berohan a célterületre és működésbe hozza magán az addig jól elrejtett bombát.

A célterület lehet egy hivatal, laktanya, vagy akár egy katonai csoportosulás az utcán.

Innentől az is gyanús, aki fut, főleg aki felénk fut és nem áll meg a felszólításra sem.

A második felszólításra pedig vagy így, vagy úgy, de már nem szokott sor kerülni...

Mi a helyzet a katonákkal?

2001 Szeptember 11 óta nagyon sok önkéntes lépett be a hadseregbe. Ez természetes, hiszen az emberek keze ökölbe szorult a leomló tornyok, az életüket vesztő tűzoltók, mentősök, dolgozók látványára. Először azt hitték megtámadták őket és jogosan akartak mielőbbi határozott és kemény válaszcsapást. Az lett volna a meglepő, ha nem így akarták volna.

Akik beléptek a seregbe és most odaát vannak, szentül meg vannak győződve arról, hogy a hazájukat szolgálják és azzal is megmosták a fejüket, hogy ők olyan hősök, akik a szabadságot és a demokráciát viszik el olyan helyekre, ahol addig soha senki sem volt szabad.

Mi már azóta tudjuk, hogy nem támadták meg őket és odaát nem a saját hazájuk, hanem egy másik ország javát szolgálják.

Ez az ami igazán felháborít. Egy ország vezetése egy másikkal együtt rendez egy merényletet, hogy a nép számára okot adjon egy hadjárat támogatására. Mindenkit megetetnek a szent maszlaggal, a hadseregbe lépő hazafiak ujja pedig már viszket is az M4-es ravaszán.

Időközben kiderül, hogy a vádak jóeséllyel hamisak, tömegpusztító fegyvert nem találnak, ellenben a nyers olaj ára a duplájára nő, futószalagon fejlsztik és gyártják a fegyvereket, és olyanok is vannak akik ezt boldogan finanszírozzák. Természetesen uzsorakamatra, mert ez a díszes "gazdasági társaság" sem a Vöröskereszt.

Mivel is jár egy ilyen háború?

Először is kell pénz. Sok. Aztán kell fegyver, gyógyszer, kőolaj, fejlesztések.

Lássuk, hát be, hogy míg a háború az elesett katonák szüleinek, feleségeinek, gyerekeinek óriási tragédia, addig valakik zsírosra kaszálják magukat rajta.

Nekik a bombák, a fegyverropogás, a robbanások, a zászlóval letakart koporsók, a zokogó anyák mind-mind csak üzlet.

Just business...

Emlékszünk talán arra a videóra, amiben egy amerikai csaj megpróbálja kitalálni, hogy hol van Budapest, de amikor meghallja az eredményt teljesen elképed, ugyanis lövése sincs arról, hogy mégis mi a fene az a Hungary.

Az amerikai hadseregben már nem állunk ilyen rosszul, biztosan jól ismernek minket. Ehhez nagyban hozzájárul a magyar fejlesztésű Gepárd nehéz mesterlövészpuska, és az a tény, hogy a US ARMY-nak annyira megtetszett, hogy megvették a licenszét és rendszeresítették M1 néven.

De nem csak ezt vették át tőlünk. Oliwerdom barátom hívta fel a figyelmemet egy TV műsorra, amiben azzal szórakozik egy csóka, hogy minden héten különböző állást próbál ki.

Volt már rendőr, tűzoltó, építőmunkás, de kedvet kapott arra is, hogy egy hétig büszkén szolgálja hazáját a Tengerészgyalogság (USMC) kötelékében.

A kiképzés során részt vett az egységével egy hadgyakorlaton a sivatag kellős közepén. Valamilyen felderítő munkát végeztek már egy fél napja, amikor leültek ebédelni. A tengerészgyalogosok ebédje azt jelenti, hogy fejenként egy Alu tasakban lévő valamilyen porított élelmiszert összekevernek vízzel és megeszik. Nagyjából ugyanaz mintha valami porlevest készítenénk. Elő is szedték ezeket a kis táskákat, a szemünk inkább azon akadhatott meg, hogy hősünk tasakján nagybetűvel ott víritott, hogy "HUNGARIAN GOULASH SOUP".

Igen, az amerikai katonák a sivatagban a hátizsákjukon ülve, az M16-ost a vállukra támasztva eszik a csülkös babgulyást és dícsérik a magyar konyha remekét, miközben rakéták és F18-asok húznak el a fejük fölött. Nem semmi harcosok, tudják, hogy ám, mitől döglik a légy! No meg az ellenség...

Kíváncsi vagyok a pulit mikor rendszeresítik bombakereső kutyának.

Tél fut az éjen át, nyílik a jégvirág,
Új bölcsőben sírdogál egy élet
Apja emeli föl, ebből a gyerekből
Fegyverkovács lesz, ha addig élek

Így is lett, bizony, de szólt egy szép napon
Ne csináljunk soha többé fegyvert
Nem lesz háború, könnyes, szomorú
Boldognak látok majd minden embert

Kis harangot önt, vándorruhát ölt
A haranggal a világot bejárja
Halkan zeng a dal, mit senki meg nem hall
S nevet rajta mindenki, ha látja

Egy nap visszatér, megáll, alig él
Már nem az, ki elment lehunyt szemmel
Apja jót nevet, nyisd ki két szemed
Ilyen a világ, s kell a fegyver

(Omega:Ballada a fegyverkovács fiáról)

Milyen is lenne egy szép, ideális világ a Földön? Olyan kérem, hogy nem lennének hadseregek, sőt szükség sem lenne a hadseregekre, mert az emberiség nem önmagán átgázolva akarna szebb jövőt kovácsolni. Viszont ma nem így van.

Ma a hadsereg egy országnak ugyanolyan fontos része mint a rendőrség, az okatatás, vagy éppen az egészségügy. Feladata a nemzet polgári lakossága testi épségének és vagyonának megóvása. Emellett egyfajta kiállást és lelki magabiztosságot, ha úgy tetszik gerincet ad az egész országnak.

Na már most, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy legyen is hadsereg. Magyarországnak ma nincs valódi hadereje, az egész Honvédséget néhány katona alkotja, akik a kritikán aluli felszerelésünk és haditechnikánk mellett felvállalják, hogy ilyen hátránnyal is készek harcolni, ha úgy hozza a sors. Persze ez harc helyett inkább önként vágóhídra menetel lenne, de ezért nem ők a hibásak, hanem az a sok seggfej aki nem érzi szükségét egy ütőképes, szervezett, jól felszerelt Magyar Honvédségnek.

Pedig nem lenne egy olyan ördöngős dolog felszerelni és kiképezni egy normális Honvédséget. Amennyi pénz már lefolyt a 4-es metrón, az autópálya építések mutyizásain, és persze amit az elvtársak eltettek, már bőven felállíthattunk volna egy egészen tűrhető haderőt.

De nem is erre akartam kilyukadni, ezt mindenki tudhatja, inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy a hadsereg a fizikai védelmen kívül milyen lelki hatással van a saját országára.

Egy erős hadsereg egyértelműen növeli a nemzeti öntudatot. Ha az ország lakói látják, hogy biztonságban érezhetik magukat más hatalmaktól, sokkal jobb lesz a morál, egészségesebb lesz a társadalom, és ez persze a gazdaságra is bőven kihat.

Az emberek erőt merítenek abból, ha a Híradóban látják a sajátjaikat gyakorlatozni, büszkeséggel és tisztelettel tölti el őket, hogy egyrészt vannak akik az életüket is áldoznák a nemzet védelmében, másrészt a kormány is mindent megtesz a jó felszerelés alkalmazásával a katonák és a civilek életének megóvásáért. Továbbá megnyugtatná az embereket, hogy vészhelyzet esetén sincsenek pusztán magukra utalva.

Nem utolsó sorban, a szomszédos államok, neadjisten a nagyhatalmak is némi szót engednek neki. Azt mondanom sem kell, hogy nem fognak idegen országok csak úgy felderítő gépeket küldözgetni a légterébe, mert számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a légierő lemossa őket az égről. 

Amikor először hallottam az Alkonyatról, azt gondoltam, hogy remek, itt egy újabb Harry Potter, sőt ez még ráadásul romantikus. Maximálisan elzárkóztam tőle, de valahol mélyen azért mégis furdalt a kíváncsiság, hogy mi lehet ez, hiszen a környezetemben élő lányok 90%-a már a második részt is befejezte. Aztán kezdték többen a figyelmembe ajánlani, (természetesen szép lány(ok)ról van szó), és végülis a Nővérem kölcsönadta, mert már befejezte. Előtte már megnéztem a filmet, ami kifejezetten tetszett.

A könyvet 3 nekifutásra olvastam el 2 hónap alatt. Azért nyúlt el ennyire, mert időm se nagyon volt , sem a lelkiállapotom nem volt a legalkalmasabb. Viszont amikor rászántam magam és leültem olvasni, simán haladtam 200 oldalt, mert rendkívül jól olvasható és izgalmas a cselekmény. 

Aki nem tudná, a főhős egy 17 éves lány, aki beleszeret (nem a szokványos diákszerelem, de aki érzett már ilyet az tudja miről van benne szó) egy szintén 17 éves srácba, a bökkenő csak az, hogy Edward étrendje leginkább őzekből és pumákból áll, ugyanis ő egy vega vámpír a családjával együtt. Bella érdekes helyzetbe kerül, halálosan szerelmes abba a srácba, aki megmenti az életét, mégis a legnagyobb veszélyt jelenti rá. Vajon tud együtt élni a bárány és az oroszlán?

Amikor ajánlották én szabadkoztam, hogy fiú létemre, hogy olvasnék már ilyeneket, de megnyugtattak, hogy van lelkem hozzá úgyhogy csak olvassam (a testvéri terror:)).

És valóban, (mint általában a romantikus regény) nagy hatással volt a lelkivilágomra, talán ez volt az a könyv, amitől a legtöbbet kaptam életemben. Sok mindent értettem meg a segítségével.

Nem utolsó sorban óriási mondanivalója van a filmnek és a könyvnek együttesen. Ez pedig az első szerelem tisztasága és akár örökkévalósága.

Ezért nagyon tiszteletreméltó Stephenie Meyer, hiszen megmutatta, hogy nem létezhetetlen és földön túli az első szerelem megmaradása, tisztasága és kiteljesülése.

Természetesen ezt mi is tudjuk, csak a mai világban nem ez a trendi, hanem az, hogy legyen n+20 nőd/hapsid, legyél tapasztalt(sic!), maradj szingli, gyermeked lehetőleg csak a rémálmodban szülessen, a hűséget pedig csak a Hazafi c. filmből ismerd, vagy lehetőleg még onnan se. Ez áramlik a mai tinédzserekre, nem is csodálkozhatunk azon, mi lesz majd belőlük.

Mégis reménykeltő, hogy rengeteg fiatal leli örömét ebben a könyvben, így talán rájuk is ragad valami, ha felfogják miről is szól.

Meyer elénk tár olyan erényeket, mint a minden vészen át tartó örök hűség, a felelősség, szeretteink védelmezése, és persze a feltétel nélküli, önzetlen és tiszta szerelem.

Az a szerelem, ami ha valamiért megszakad, akkor is csendben fűti a szíveket, és várja, hogy egszer lángra kapva ott folytatódjon minden ahol abba maradt. De ez már a második rész:)

Hétfőn belenéztem az Echo TV műsorába ahol Vámos György arra hívta fel a figyelmünket, hogy feltétlenül vegyük meg a keddi Magyar Hírlapot, mert olyan lesz benne, de olyan...

Hát jó. Másnap reggel szépen elbattyogtam a közeli benzinkútra és megvettem a deklaráltan fideszes újságot. Aztán valami undorral vegyes szánalom vett rajtam erőt, ugyanis ez virított a címlapon:

"Jobbik erkölcs: Vona Gábor kettős élete?"

Majd beljebb:

"Nem bírok magammal, teljesen felizgattál..."- házasságtörés vagy keresztény családmodell Vona Gábor kettős élete?"

A teljes cikk ide kattintva a neten is olvasható, váljék rekeszizmaink egészségére!

Tehát arról van szó, hogy egy anonim hacker feltörte Vona Iwiw-adatlapját és megnézegette milyen üzenetek vannak benne. Attól az apróságtól tekintsünk el, hogy Vona már tavaly törölte Iwiw-profilját.

Tekintsünk el attól is, hogy szokásos "gyerekcsíny" mások nevében létrehozni ilyen adatlapot és mondjuk azzal járatni le az illetőt, hogy a nevében ajánlgatunk VIAGRA-t, mert az végre segített. Vagy akár a cikkben szereplőkhöz hasonló intim üzeneteket küldözgetve lehet röhögni azon, hogy szerencsétlen nem érti, miért pofozza fel a barátnője.

Ha én ilyeneket írkálnék egy lánynak és ez mondjuk az osztályban kiderülne, ha nem is ugranék ki egyből az ablakon, biztos jó messzire költöznék onnan. Akkor valószínű, hogy a Jobbik kormányfőjelöltje, aki amúgy is óriási támadásnak van most kitéve a választások előtt, majd azt kockáztatja, hogy így teszi tönkre saját és pártja becsületét.

Különben is, ha még igazak is lennének a nőügyei, akkor sem lenne olyan hülye, hogy ezt pont az Iwiw-en rendezgesse. Ráadásul azt is "megtudhatjuk", hogy hölgyek egész hada vágyakozik az ő "luxustestére"

A Magyar Hírlaptól pedig azért többet vártam annál, hogy kb. Blikk stílusban névtelen szerzővel hoz le egy ilyen mocskolódást. Tessék mondani, miért nem tetszettek mondjuk feltörni Szanyi Tibor vagy Demszky Gábor IWIW-es adatlapját? Vagy mondjuk azokét akik a BKV ügyben érintettek? Biztos lehetne ott is jókat olvasni, vagy ők már nem a Fidesz ellenségei?

A cikk végén még oda is írják, hogy megvizsgáltatták a levelek hitelességét szintén névtelen számítástechnikai szakemberekkel. Hát tudjátok én meg azt láttam, hogy Orbán Viktor az Internacionale-t énekelte Lendvai Ildikóval táncolva a holdfényben. Édesanyám is látta, sőt aztán jött a fater, ő még távcsővel is ugyenezt tisztán látta, tehát hiteles!...na menjetek a francba!

Nálam ezzel azt értétek el, hogy most már legalább olyan hányingerem van a Fidesztől, mint ami eddig az MSZP-től, vagy inkább az SZDSZ-től volt.

Ha véletlenül kiderülne, hogy mégis igaz a fenti cikk, akkor csak is azért szavaz az egész családom a Jobbikra, mert "Vonának van a legjobb segge"!

Ne röhögjetek, ti írtátok...

"Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!"

1956 November 4. 05:20 Kossuth Rádió

1956 Okt. 31-én bejelentették, hogy győzött a forradalom, ezután többpártrendszer lesz és kivonják a szovjet csapatokat. A következő napokban igen érdekesnek bizonyult, hogy bár a ruszkik kivonultak Budapestről, körbezárták az ország reptereit és folyamatos erősítés érkezett a keleti határok felől. A kormány által berendelt Jurij Andropov nagykövet nem tudott érdemi magyarázattal szolgálni az orosz csapatmozgásokra.

Ezen a napon Eisenhower elnök csodálatát fejezte ki a magyarok iránt, viszont kijelentette, hogy nem kíván együttműködni az új kormánnyal és nem nyújt katonai segítséget.Ezzel jóváhagyta a szovjetek november negyedikével induló offenzíváját.

Nov. 1-én Nagy Imre kijelentette az ország függetlenségét, a Varsói szerződésből való kilépést és segítséget kért az ENSZ álatal a Világ nagyhatalmaitól. 

November másodikán újabb 12 hadosztály érkezett, ezzel összesen 17 szovjet hadosztály tartózkodott Hazánkban.  

Itt már nyilvánvaló volt, hogy nagy baj van. Nagy Imre tiltakozott Andropovnál, majd újabb táviratot küldött az ENSZ-nek, hogy Magyarország függetlenségét elismerve, politikai nyomással kényszerítse távozásra az oroszokat. A kormány három delegációt állított össze, Király Béla pedig kidolgozta Budapest védelmi tervét és a város stratégiailag fontos területeire tüzérségi ütegeket telepítettek.

November harmadikán Nagy Imre szélesebb kormánykoalíciót alakított, délben pedig magyar-szovjet tárgyalások kezdődtek a csapatok ünnepélyes kivonásáról és a szovjet hősi emlékek megóvásáról. Megegyeztek, hogy a tárgyalásokat a tököli szovjet bázison folytatják este.

Este meg is érkezett a hadsereg három legfontosabb tisztje Tökölre. Maléter Pál, Kovács István, Szűcs Miklós és több katonai szakértő.

(Maléter túlontúl megbízott a ruszkik szavában. Elhitte, hogy Hruscsov és a szovjet vezérkar tényleg ki akarja vonni a csapatokat. Még november másodikán a Kilián laktanyában idegesen lobogtatta a délelőtti tárgyalások jegyzőkönyvét a jogosan aggódó felkelőparancsnokok előtt, miszerint legkésőbb 1957 január 15-éig kivonulnak a szovjetek.Tiszttársai pedig óvva intették attól, hogy bemenjen a tököli orosz laktanyába.)

Amikor Tökölön Maléter emelkedett szólásra, a terembe lépett a KGB vezetője Ivan Szterov tábornok több ÁVH-s tiszttel és letartóztatta a magyar delegációt. Maléter Január végéig szovjet őrizet alatt volt, aztán átadták a magyar belügyi szerveknek.

A szovjet csapatok éjjelre teljesen körbezárták Budapestet, hajnalban pedig megindították a támadást az ország minden pontján.

Hajnalban három irányból nyomultak be Budapestre, először a Budaörsi úti laktanyát (a mai Petőfi laktanya) támadták meg, majd beljebb nyomultak a stratégiailag fontos terek, utak felé. Reggelre már az egész városban háborús helyzet volt, mindenhol T-34-esek motorját, robbanásokat, géppuska sorozatok hangját lehetett hallani. Az óriási túlerőt látva reggel nyolckor a Parlamentet védő egységek letették a fegyvert.

A Parlamentben akkor már csak Bibó István tartózkodott, aki még egy kiáltványt küldött a nyugati országoknak, melynek vége így hangzott:

"… A magyar népet felszólítom, hogy a megszálló hadsereget vagy az általa esetleg felállított bábkormányt törvényes felsőbbségnek ne tekintse, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen… Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvek erejét és a világ szabadságszerető népeinek erejét. Kérem a nagyhatalmak és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését leigázott nemzetem szabadsága érdekében" 

A "dicső" szovjet hadsereg pedig nem sokat szórakozott, lőttek mindenre ami mozgott, legyen az sebesült vagy civil, ahogy nyomultak, a harckocsik tetszés szerint lőttek szitává egyszerű lakóházakat is. Több embertől hallottam hogyan taposták el a 16 éves gyerekeket a tankok. Még aznap lefegyverezték a magyar hivatásos katonai alakulatokat.

Ezután a harc a jól védhető forradalmi gócpontokra tevődött át, melyek ellen a Vörös Hadsereg egyidejűleg vetett be légi és tüzérségi csapást.

Mégis ezek a pontok jóval nagyobb gondot okoztak a ruszkiknak, mint azt várták.

November 5-én a Corvin-közi harcosok visszaverték az összehangolt szovjet támadást, de Kőbányán, Óbudán, a Baross téren és a Széna téren is tartották magukat a védők.

Vidéken is jelentős ellenállás alakult ki, amit november hatodikán számoltak fel a megszállók, ezután pedig sorra elestek a budapesti gócpontok is. Legkésőbb a Csepel esett el, november 11-én.  Ezzel leverték a Szabadságharcot, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa pedig megszavazta a Kádár-kormányt és  megkezdődött a megtorlás.

Miért írtam ezt le? Azért mert az emberek többségének halvány fogalma sincs arról, mi történt november negyedikén. Október 23-ból is inkább annyit értenek, hogy alhatnak tízig aztán csinálhatnak bármit, a főnök aznap nem szívatja őket. Kevesen tudják konkrétan megfogalmazni, hogy mire emlékszünk 23.-án még kevesebben tudják elmondani, hogy pontosan mi történt azon a napon 53 éve. November negyedikét pedig igazán ritkaságszámba megy, ha valaki ismeri.

Sokan azt sem tudják, hogy az "1956-os Forradalom és Szabadságharc" nem ugyanazt jelenti, hiszen a Forradalom vagyis a fegyveres felkelés 1956 okt 23-tól okt. 31-ig tartott, amikor bejelentették a forradalom győzelmét ,a szovjetek kivonulását és a többpártrendszert.

Ezt követte a november 1-3-ig tartó függetlenségi kísérlet.

November negyedikétől pedig tizenegyedikéig tartott a szabadságharc, ami alatt megpróbálták a forradalmárok visszaverni a ruszkikat.

  Ez a nap Nemzeti Gyásznap, mégsem hallunk róla az iskloákban és a média is csak elvétve említi.

Ma emlékezzünk meg azokról akik tankok százainak a beözönlését látva sem tették le a fegyvert, hanem vállalták a harcot, amellett, hogy tudták, ha néhány nap alatt nem érkezik egy nagyobb nemzetközi felmentősereg, semmi esélyük a túlerővel szemben. Tekintsünk példaként rájuk és ne feledjük el őket, hiszen minket is bármikor hívhat a Haza.

Ma értük mondjunk el egy imát és próbáljunk úgy élni, hogy ne legyen hiábavaló az áldozatuk.